Herencsár Viktória:
„Lehetek-e saját hazámban próféta?”

A rákoshegyi baptista imaházban a Cimbalom Világszövetség nemzetközi újévi nyitókoncertjén egy gazdag zenei gyümölcsös tál várta a vendégeket januárban. A koncert jó alkalom volt arra, hogy megtapasztaljuk, milyen gazdagság rejlik a cimbalomban. A megfeszült húrokon virtuóz akrobatikával táncoltatott verők hihetetlen erővel emelték a hallgatók lelkét magasba, majd pedig kitartott leütésekkel teremtettek feszültséget, sötét drámát a síri csendben. Fiatal tanítványai segítségével a művésznő hol ragyogó görög eget, napfényben úszó görög falut, hol tengerentúli levegőjű modern varázslatot kínált egy-egy percre a közönségnek. Örömzene fültanúi lehettünk aznap este, ahol az imaház padjai közt az illendőség határain belül vertek ritmust a lábak kezek, s végül közös énekkel búcsúztak egymástól zenészek és hallgatók.

A Világszövetség kerületünkben lakó elnökével, Herencsár Viktóriával ültem le beszélgetni a koncert után.

A villanó diaképekből összeálló portréjának mik lennének az első képei?

- A három és fél éves koromból a nővéremnek vett cimbalom villan az eszembe, mintha akkor magához kötött volna, nem akartam senkit mellé engedni. A nekem éneklő nagymamám dalait játszottam vissza hallás után. Már körülbelül olyan 87 dal után kerültem Tarjáni Tóth Ida, későbbi mesterem elé. Ösztönösen játszottam a verőkkel, s bár írni olvasni még akkor nem tudtam, de a kottaírást, a szolmizálást a Kodály-módszerrel tanuló nővéremtől már eltanultam.

Négy évesen kerültem "vizsgabizottság" elé az I. kerületi zeneiskolában. Ádám Jenő, Czövek Erna és más mesterek hallgattak meg. Öt évesen Kodály Zoltán hallgatott meg, s attól kezdve haláláig tizennégy éves koromig figyelemmel kísérte fejlődésemet. Nyolc évesen a televízióban, a rádióban játszottam, gyermekeknek szóló zenei műsorokban léptem fel.

A pályára készülő kamasz tehetséget ki segítette?

- Lővey Klára Gimnázium zenetagozatára kerültem előttem még máig ismeretlen úton-módon, minisztériumi értesítést követően. Andor Ilona tanárnő, zenepedagógus, kórusvezető személyében pályám második meghatározó mesterét kaptam meg. Az együtt éneklés, zenélés mesterfogásait tőle tanultam, nem csak játszottam akkor, de vezényelnem kellett, kamarazenében kellett csiszolódnom.

A zenei karrier lassan, buktatókon keresztül indult iskolai katedrán át.

- Mivel a művészképzőn cimbalom tanszak nem volt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetanári szakán folytattam. A zenész énem így gazdagodott szolfézstanári és énektanári tudással. Kitűntetéssel végeztem. Láthatatlan kezek közreműködésével nem taníthattam cimbalmot Magyarországon. Segítséggel általános iskolai énektanárként tanítottam alsósokat 1979-ig, s közben a hangszeres zenét is folytattam, hiszen korábban már a rádió szólistájaként, az Operaház cimbalmosaként is dolgoztam, népzenei együttesekkel léptem fel. Lányom születése után, 1982-től léptem a "fal állásra bejelentett" szabadúszós művész életútjára, aki csak a zenéből él. Éreztem azonban a kényszert, hogy a tudásomat tovább adjam.

 A Cimbalom Világszövetség megalakulása után kezdtek megtalálni a tanulni vágyó fiatalok. 1992-től a pozsonyi konzervatórium egyik növendékét a diák felkérésére kezdtem itthon tanítani, majd egy másik is jelentkezett mellé. A koncertezés mellett 1993-tól '98-ig a XIV. kerületi Szent István Zeneiskola és Szakközépiskola cimbalomtanára voltam.

Az itthon világszövetséget szervező cimbalomművész és zenepedagógus karrierje szlovák zenei műhelyben talált termőföldre?

- A tanári pályafutásom csúcsa 1997-ben kezdődött, amikor a besztercebányai művészeti akadémia művészképzőjének klasszikus cimbalom tanszaka megindult, s a rektor személyesen jött el Szlovákiából felkérni engem a tanszak vezetésére. Azóta is megbecsült tanáruk vagyok. Azt kell mondanom, hogy sokkal jobban értékelik a munkám, mint itthon. Számtalan nemzetiségű diákot kezdtem tanítani, azóta módomban áll a legtehetségesebbeket kiválasztani, s közben világhírű zenészekkel koncertezhettem együtt a világ számtalan pontján. Ez Besztercebánya ajándéka, az enyém pedig az, hogy számtalan nációhoz tartozó tanítványaim nemzetközi versenyeket nyernek szlovák színekben, a Besztercebányai Művészeti Akadémia hírnevét öregbítve ...

A cimbalom magyar nagykövete miért nem magyar színeket képvisel?

- Itthon évek óta nem tudtam elérni, hogy a besztercebányaihoz hasonló művészoktatás folyjon Budapesten. A '91-es Világszövetséget négy évig szerveztem, míg végre a rendszerváltást követően Pécsett meg tudtam szervezni. Próbálkozásaim addig, s még manapság is merev elutasításban részesültek. Itthon a cimbalom szó pejoratív értelemmel telítődött, olyan "romahangszernek" tekintik még ma is, ami klasszikus vagy modern életérzések interpretálására alkalmatlan, s csak magyar nótára, romazenészek keze alá teremtette a jóisten. Pedig nekem elhihetik, hogy a világ cimbalmosai közt kevés a roma. A XIX. század magyar cimbalomirodalma például tele van alig ismert darabokkal, amit könyvtári kutatással ástam elő. 1866-ban már játszottak például Paganinit és egyéb klasszikus átiratokat cimbalmon Magyarországon! Miért nem tudunk mi erről? Ez a felismerés és indulat vitt el a Világszövetség megszervezése felé. Az alapító tíz ország képviselői - melyek között ott van Irán és Kína is - akik még mindig megtisztelnek bizalmukkal. Azóta több mint ezerre duzzadt a Szövetség létszáma négy világrész 32 országából.

A kétévente összeülő kongresszuson egymás hagyományait mutatjuk be, a világ zenetörténetéből gyűjtjük egybe például a már-már elfeledett, ismeretlen kéziratokban meglelt cimbalomirodalmat például a XVI-XVII századi spanyol, olasz szerzőktől, amit egyik tagtársunk nyomtatásban is megjelentetett.  Mindez párosul a technikai gazdagodást szolgáló nemzetközi kurzusok tapasztalatcseréjével. Ez a munka Magyarországon nem bír még kellő visszhanggal, hiába készülnek tv, rádió és CD-felvételek, koncertek. A magyar kulturális miniszter 2006-ban Kínában - a 2007-es magyar évadot előkészítő pekingi tárgyalásai során - csodálkozik rá arra, hogy ki ez a  Herencsár Viktória, aki kínai kollégájával magyar és kínai cimbalmon felváltva Bartókot játszik, Kínában cimbalmot tanít, s mi az hogy nem köztudott az, hogy a Cimbalom Világszövetség központja Budapest, elnöke pedig egy magyar.

Ennek ellenére a Kínában zajló magyar évadban fellépő cimbalmosok között mégsem szerepel az én nevem…

Ezzel ellentétben az internet angol nyelvű oldalainak egyikén ezt olvashattam: "Munkássága emeli a cimbalomzenét világszínvonalúvá." Magyar történet ...

A kerületben él, fellépéseiről olvashattunk a kerületi lapokban, önkormányzati támogatással iskolákban cimbalomtörténeti előadást tart.

- Nagyon örülök, hogy 8 éve itt élhetek. Itt, ez a pezsgő kulturális élettel élő kis közösség valóban szeret, erejéhez képest támogat, elismer. Köszönöm nekik!

Raffay Gábor

(Megjelent a Rákosvidék című folyóirat 2008. februári számában)