A koronázási jelképek

A korona a legfontosabb koronázási jelképünk mert főként a koronával jelezzük, hogy ki a király. A korona különböző időből és helyről származik,és először Szent István kapta meg II. Szilveszter Pápától. A gömb a jogar tetején hegyikristályból van. Három oroszlán van az oldalán és a X. században Egyiptomban készült.

Magyar korona

A magyar királyi korona a középkor egyik legfontosabb koronázási emlékei közé tartozik és az első magyar uralkodóo I. István király nevéhez fűződik. „A szent király koronájának“ is nevezik, mivel I. István királyt szentté avatták, nagy érdemeiért szerzett a kereszténység terjesztésében Magyarországon.

A korona a 12. század végéből származik és két részből áll. Egy idősebb bizánci homlokkötőből „corona greaca“, mely zománcozott lemezekkel, drágakövekkel és pendíliákkal van díszítve, másik részét képzi az újabb „corona latina“, mely a koronát szférikus kereszttel zárja. Tetején aranykereszt zárja, melyet a korona legfontosabb részének tartanak. A Szent Kereszt ereklyével hozzák összefüggésbe és a tradíció szerint akinek a birtokában van, elnyeri vele a hatalmat is.

Jogar

A 12. századtól a koronázási ékszerek része. A jogar tulajdonképpen megezüstözött lemezekkel bevont fapálca, melyre egy hegyikristályból való szabálytalan gömb van ráerősítve. A gömbön három ülő oroszlán ábrázolása látható. A gömb arany rámába van erősítve, melyből aranygolyók lógnak aranyláncokon. A jogar aranyozott burkolata finoman díszített. A kristálygolyó iráni-perzsa mesterek alkotása és a 10. századból származik. Az ezüstfogóját egy Közép-Európai aranyműves készítette a 11. és 12. század derekán. A jogart valószínűleg III. Béla király készíttette.

Alma

Az országot jelképező arany alma a legfiatalabb magyar koronázási ékszer és valószínűleg az Anjou-házi Nagy Lajos uralkodása idején lett a koronázási jelképek része a 14. században. Üreges aranyozott gömb, eredetileg a Golgota földjével töltve, arany apostoli kereszttel és az Anjou uralkodó család címereivel díszítve.

Kard

A koronázási kardot a 16. században készítették Velencében és a magyar királyok az aranysarkantyús vitézek felavatására használták. Az eredeti koronázási kard már régen a 16. század előtt elveszett. Állítólag Anna, V. István testvére vitte Csehországba, ahol a prágai Szent Vitus székesegyház kincstárában van elhelyezve. Viking eredetű fényűző kard csontdíszítéses markolattal. Állítólag Szent István király tulajdona volt.

Szent István király palástja

Az egyetlen koronázási jelkép, mely közvetlenül összefügg Szent István királlyal ez a koronázási palást. A bíborszínű selyem miseruha zöld rozettákkal van átszőve, és a szentek alakjainak hímzett ábrázolásával, kik az ünnepélyes Te Deum dicsőitő himnuszt éneklik. A hímzett felirat bizonyítja, hogy a miseruhát I. István király és Felesége Gizella ajándékozta 1031-ben a Szűz Mária székesegyháznak Székesfehérvárott, mely a magyar királyok koronázási és temetkezési székhelye volt.

Készítette: Monori Krisztián